Baka András: a bíró, akinek távozásával kezdődött a NER és köztársasági elnökségével ért véget
A TISZA-frakció kétharmados parlamenti fölényének birtokában Baka András jelölésével egy olyan államfőválasztási játszmát zárt le, amelyben a politikai matematika hűvös bizonyossága találkozik a magyar alkotmánytörténet egyik legpikánsabb visszatérési kísérletével.
Szombat kora délután a TISZA-frakció egy szűkszavú közleménnyel pontot tett a hetek óta kissé csikorgó államfőkeresés végére, amikor titkos szavazáson Baka András, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke mellett tette le a voksát.
A volt főbíró elfogadta a felkérést, az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én választ új köztársasági elnököt. A politikai erőviszonyok ritkán mutatnak ekkora nyugalmat: a TISZA 141 mandátummal rendelkezik a 199 fős parlamentben, ami meghaladja az első elnökválasztási fordulóhoz szükséges kétharmados küszöböt. (444.hu) (valasztas.hu) (njt.jog.gov.hu)
Baka András, akinek a neve szimbolizálja a NER minden áldozatát
Baka András úgy áll a Sándor-palota küszöbén, hogy mögötte már ott sorakozik egy egész magyar közjogi korszak teljes drámaisága. Volt rövid ideig országgyűlési képviselő, csaknem tizenhét évig strasbourgi emberi jogi bíró, majd a magyar igazságszolgáltatás csúcsvezetője.
Főbírói mandátuma 2011 végén, mintegy három és fél évvel a tervezett lejárata előtt ért véget a bírósági szervezet és az alkotmányos szabályozás átalakítása nyomán.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2016-ban arra jutott, hogy a mandátum idő előtti megszüntetése összefüggött Baka szakmai minőségében megfogalmazott nyilvános bírálataival, és sérült a bírósághoz forduláshoz való joga, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága. Most egy másik kétharmados parlamenti többség emeli őt a legfőbb közjogi méltóság küszöbére. (coe.int) (hudoc.echr.coe.int)
