Az egész napos kormányülés megkezdte a Szent István Vidékfejlesztési Program tárgyalását, amely helyi fejlesztési pénzekkel és közszolgáltatásokkal próbálná megtartani a vidéki népességet
Személyek – Magyar Péter és Bóna Szabolcs
Területek – vidékfejlesztés, népességpolitika, közszolgáltatások és helyi gazdaság
Települések – Budapest és a magyarországi falvak
Intézmények – magyar kormány és TISZA Szigetek
Magyar Péter reggel jelentette be, hogy a kabinet egész napos ülésen kezdi tárgyalni a Szent István Vidékfejlesztési Programot. A program korábban a TISZA hosszabb távú országépítési vállalásainak részeként jelent meg, a július 15-i kormányülés azonban kifejezetten a vidéki térségekre összpontosító változatot vett napirendre. A választási ígéretek között tíz falu után évente egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keret szerepelt, amelynek felhasználásáról helyben döntenének. Magyar ugyanazon a reggelen azt is közölte, hogy augusztus 20-án Budapesten országos találkozót tartanak a TISZA Szigetek.
A korábban meghirdetett Szent István-program ennél jóval szélesebb időtávot és szakpolitikai vállalásokat fogott össze. A célok között szerepelt a népességfogyás megállítása, a külföldön élő magyarok hazatérésének ösztönzése, az egészségügyi ellátás fejlesztése és az önkormányzati önállóság erősítése. A kormányülés napján még nem jelent meg végleges költségvetés vagy részletes végrehajtási menetrend; az első olvasat eredményét a következő napi tájékoztatóra hagyták.
A falvankénti fejlesztési pénz legérzékenyebb kérdése az elosztási rend lesz. A helyi döntés valódi önállóságot kíván, átlátható pályázati szabályokkal és nyilvános elszámolással. A program tartós eredményét az mutathatja meg, hogy javul-e a közlekedés és az alapellátás, illetve több fiatal család tud-e helyben dolgozni és lakhatást teremteni.
Források –
Szijjártó Péter lemondott parlamenti mandátumáról és a BYD vezetője lett, Magyar Péter pedig súlyos összeférhetetlenségi és korrupciós aggályokat fogalmazott meg
Személyek – Magyar Péter, Szijjártó Péter, Orbán Viktor és Vang Csuan-fu
Területek – korrupció, kínai beruházások, összeférhetetlenség és autóipar
Települések – Budapest és Szeged
Intézmények – BYD, Országgyűlés, Európai Bizottság és magyar kormány
Szijjártó Péter július 15-én visszaadta országgyűlési mandátumát, és azonnal munkába állt a kínai BYD vállalatcsoport külső kapcsolataiért és új üzletágainak fejlesztéséért felelős vezetőjeként. A közel tizenkét éven át külügyminiszterként dolgozó politikus meghatározó szerepet vállalt a kínai autó- és akkumulátoripari beruházások magyarországi letelepítésében. Az Associated Press felidézte, hogy Szijjártó 224 tárgyalási fordulóról beszélt a szegedi BYD-gyár megszerzésekor, a vállalat budapesti európai központjához és kutatás-fejlesztési beruházásához pedig húszmilliárd forintos állami támogatást jelentett be 2025-ben.
Magyar Péter előbb a Fidesz szétesésének jeleként értékelte a távozást, este pedig már egy, Szijjártó által aláírt BYD-megállapodásra hivatkozva beszélt. A miniszterelnök szerint a volt külügyminiszter pályaváltása morális és jogi aggályokat vet fel, mivel korábbi közhivatali pozíciójában jelentős állami segítséget közvetített későbbi munkaadójának. A korrupcióra vonatkozó kijelentés Magyar politikai állítása; bírósági vagy hatósági megállapítás július 15-én még nem született.
Az EUobserver a történetet a politikai és üzleti szféra közötti forgóajtó klasszikus példájaként értékelte, és arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon nincs általános kötelező várakozási idő a távozó miniszterek számára. A lap a kínai beruházásokhoz kapcsolódó európai támogatási és munkajogi vitákat is felidézte.
A botrány a TISZA számára is szabályozási feladatot teremt. A későbbi hasonló ügyeket hivatali összeférhetetlenségi szabályokkal, lobbinyilvántartással és megfelelő várakozási idővel lehetne kezelni.
Források –
A kormány felmondta a Balásy Gyulához kötődő Lounge-csoport két, összesen 150 milliárd forintos állami keretmegállapodását
Személyek – Pósfai Gábor, Balásy Gyula és Rogán Antal
Területek – állami kommunikáció, közbeszerzések, közpénzek és rendezvényszervezés
Település – Budapest
Intézmények – Nemzeti Kommunikációs Hivatal, Belügyminisztérium, Lounge Csoport és Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal július 15-én felmondta a Balásy Gyulához kötődő Lounge-csoporttal fennálló két állami keretmegállapodását. Mindkét szerződés nettó 75 milliárd forintos felső kerettel futott: az egyik rendezvényszervezési munkákra, a másik kommunikációs, reklámügynökségi és médiavásárlási feladatokra vonatkozott. A Belügyminisztérium a folyamatban lévő büntetőeljárásra, a vállalkozások bankszámláinak zárolására, végrehajtási intézkedésekre és a teljesítéssel kapcsolatos pénzügyi kockázatokra hivatkozott.
Az állami szervezeteknek egyenként kell átnézniük a két keretszerződés alapján korábban megkötött megrendeléseket. A felülvizsgálat kiterjed a folyamatban lévő teljesítésekre, az előlegekre, a már elvégzett munkák elszámolására és a további fizetési kötelezettségekre. A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség júniusban már megszüntette saját szerződéseit a Lounge Event, a New Land Media és a Lounge Design vállalkozásokkal, miután a cégcsoport pénzügyi helyzetét súlyos kockázatúnak ítélte.
Balásy cégei az Orbán-kormány időszakában az állami kommunikációs piac központi szereplőivé váltak. A július 15-i döntés ezért a korábbi centralizált propaganda- és rendezvényszervezési rendszer egyik nagy szerződéses gerincét vágta el.
A felmondás után új kérdés következik: milyen eljárásban kapják meg a jövőbeni állami munkákat más vállalkozások. A TISZA közpénzügyi hitelességét nyílt verseny, hozzáférhető szerződésadatok, ellenőrizhető árazás és világos összeférhetetlenségi szabályok erősíthetik.
Források –
Magyar Péter kijelölte a megszüntetésre kerülő közérdekű vagyonkezelő alapítványok elszámolási biztosait, július végén megkezdődik az állami vagyon visszarendezése
Személyek – Magyar Péter és Ruff Bálint
Területek – közvagyon, felsőoktatás, alapítványi rendszer és összeférhetetlenség
Település – Budapest
Intézmények – KEKVA-k, Mathias Corvinus Collegium, Állami Számvevőszék és egyetemi alapítványok
A július 15-én ismertetett Magyar Közlöny szerint megkezdődött a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolásának végrehajtási szakasza. Az érintett alapítványokhoz elszámolási biztosokat jelöltek ki, akiknek a vagyon, a szerződések, a kötelezettségek és a folyamatban lévő feladatok rendezését kell levezényelniük. A kormány korábban kétlépcsős megszüntetési menetrendet fogadott el: a nem egyetemi alapítványok július végéig kerülnek sorra, az egyetemi fenntartói rendszer átalakítása hosszabb átmeneti időt kap.
A kormány az Állami Számvevőszék adataira hivatkozva több mint háromezer milliárd forintra teszi az alapítványokhoz került közvagyon értékét. Az érintett eszközök között ingatlanok, részvénycsomagok, készpénzállomány és más vagyonelemek szerepelnek. A kabinet álláspontja szerint a korábbi rendszerben jelentős közvagyon került gyenge állami ellenőrzés alá, miközben több kuratóriumi helyet korábbi kormánytagok és politikai szereplők töltöttek be hosszú időre.
A változás közel háromszáz kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztséget érinthet. Az egyetemi alapítványok vezetésében szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok lépnek életbe, az új tagok kiválasztására pedig nyílt pályázati rendszert ígértek.
A vagyon visszarendezése érzékeny jogi művelet. Minden alapítványnál külön kell rögzíteni a visszakerülő eszközöket, a folyamatban lévő szerződéseket és a közfeladatok zavartalan finanszírozását. Különösen az oktatás és a kutatás területén okozhat kárt egy rosszul szervezett átmenet.
Forrás –
Tarr Zoltán szerint a kulturális tárca visszaszerzett 1,3 milliárd forintot egy Orbán János Dénes műveihez kötődő támogatási konstrukcióból
Személyek – Tarr Zoltán, Orbán János Dénes és Hankó Balázs
Területek – kultúra, állami támogatások, operett és közpénzügyi ellenőrzés
Település – Budapest
Intézmények – Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Kulturális Minisztérium és Budapesti Operettszínház
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter július 15-én közölte, hogy tárcája 1,3 milliárd forintnyi, már megítélt támogatást szerzett vissza. A pénzt a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. kapta volna új operettek megírására, fordítására és külföldi bemutatására. Tarr közlése szerint a támogatásról Hankó Balázs korábbi minisztériuma döntött, az új tárcavezetés pedig kapcsolatba lépett az állami társasággal, amelynek közreműködésével a teljes összeget sikerült visszavonni. További vizsgálatokat is bejelentett.
Az ügy hátterében Orbán János Dénes műveinek felhasználási jogai körül kialakult vita áll. Korábbi sajtófeltárások szerint a KMTG és az Operettszínház összesen több százmillió forintot fizetett a szerzőhöz kapcsolódó librettókért és felhasználási jogokért. Kulturális szakmai szervezetek az összegeket kirívónak tartották, különösen a független színházak és irodalmi szervezetek teljes éves állami finanszírozásával összevetve. A szóban forgó 1,3 milliárd forint külön, már megítélt támogatási tétel volt.
Tarr bejelentése a TISZA kulturális átvilágításának egyik első számszerű eredménye lett. A „visszaszerzett” megfogalmazás pontos jogi tartalmát ugyanakkor a támogatói szerződés és az elszámolás alapján lehet véglegesen megítélni.
A kulturális közpénzek új rendszerének hitelességéhez a korábbi támogatások feltárása mellett nyílt pályázatokra, független szakmai zsűrikre, hozzáférhető pontozásra és utólagos elszámolásra lesz szükség.
Források –
Ruff Bálint újabb kétnapos rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, így a TISZA a nyári szünetben is folytatná a közpénzügyi és államszervezeti törvényhozást
Személyek – Ruff Bálint, Magyar Péter és Kármán András
Területek – parlamenti munka, közpénzügyek, közlekedésszervezés és vagyonvisszaszerzés
Település – Budapest
Intézmények – Országgyűlés, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, Miniszterelnökség és közlekedési állami társaságok
Ruff Bálint a kormány nevében július 20–21-re újabb kétnapos rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte. Az indítvány július 15-én került fel az Országgyűlés honlapjára. A TISZA ezzel a rendes nyári ülésszakon kívül is folytatná azt a gyors törvényhozási ritmust, amely május óta egymást követő rendkívüli üléseket hozott.
A tervezett napirendben szerepel a közösségi közlekedés állami szervezetének átalakítása, az országos közlekedésszervező és gördülőállomány-kezelő társaság létrehozásához szükséges jogszabálycsomag, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalhoz kapcsolódó költségvetési módosítás. A képviselők elé kerülhetnek a veszélyhelyzet megszűnéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések és további közpénzügyi reformok is.
A rendkívüli ülések sorozata politikailag érthető: a kormány rövid idő alatt akarja átírni a korábbi rendszer jelentős részét, miközben az uniós forrásokhoz kapcsolódó határidők is szorítják. A tempó ára azonban a parlamenti előkészítés minőségében jelentkezhet. Rövid bizottsági határidők mellett kevesebb idő jut szakmai véleményekre, módosító javaslatokra és ellenzéki ellenőrzésre.
A TISZA az Orbán-korszak gyorsított törvényalkotását rendszeresen bírálta. Saját kétharmados időszakában ezért különösen indokolt a tervezetek korai közzététele, megfelelő társadalmi egyeztetés és részletes hatásvizsgálat. A reformok tartósságát végül a jogszabályok minősége dönti el.
Források –
Szabó Bence ezredesi rangban Pósfai Gábor kabinetfőnöke lett, három hét alatt három rendfokozatot lépett előre
Személyek – Szabó Bence és Pósfai Gábor
Területek – rendvédelem, személyzeti politika, titkosszolgálatok és belügyi igazgatás
Település – Budapest
Intézmények – Belügyminisztérium, Nemzeti Nyomozó Iroda, Alkotmányvédelmi Hivatal és rendőrség
A Belügyminisztérium július 15-én megerősítette, hogy Szabó Bence július 7. óta Pósfai Gábor belügyminiszter kabinetfőnöke, ezredesi rendfokozatban. A korábbi rendőrszázados rövid idő alatt három rendfokozatot lépett előre. A tárca indoklása szerint a főosztályvezetői jogállású kabinetfőnöki beosztáshoz alezredesi vagy ezredesi rang kapcsolódhat, a magasabb fokozatot pedig azzal magyarázták, hogy Szabónak szolgálati helyzetekben nála magasabb korábbi rangú munkatársak számára is utasítást kellhet adnia.
Szabó még a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni területén dolgozott, amikor tavasszal névvel és arccal beszélt a Direkt36-nak egy, a TISZA informatikusait érintő nyomozásról. Állítása szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal erős érdeklődést tanúsított az ügy iránt. Szabó távozott a rendőrségtől, hivatali visszaélés gyanúja is felmerült vele szemben, majd a kormányváltás után elindította visszaszerelését. Pósfai korábban már jelezte, hogy a Belügyminisztériumban számít rá.
A kinevezés szakmai és politikai kérdése egyszerre érzékeny. Egy korábbi belső visszaélés feltárója értékes tapasztalatot vihet a minisztériumba, a rendkívül gyors előmenetel viszont részletes indoklást kíván. Különösen tisztázandó, milyen döntési és adathozzáférési jogosultságokat kapott, illetve miként választják el új feladatait azoktól az ügyektől, amelyekben korábban személyesen érintett volt.
A belügyi reform hitelességéhez egységes előléptetési mérce és ellenőrizhető kinevezési gyakorlat szükséges.
Forrás –
Sulyok Tamás a jogállamiság objektív természetéről beszélt, miközben továbbra sem döntött a saját mandátumát megszüntető alkotmánymódosítás aláírásáról
Személyek – Sulyok Tamás, Magyar Péter és Gulyás Gergely
Területek – jogállamiság, köztársasági elnök, alkotmányosság és bírói függetlenség
Település – Budapest
Intézmények – Sándor-palota, Országos Bírói Tanács, Országgyűlés és Alkotmánybíróság
Sulyok Tamás július 15-én először jelentkezett nyilvánosan azóta, hogy az Országgyűlés elfogadta a mandátumát megszüntető tizenhetedik alaptörvény-módosítást. A köztársasági elnök a Bíróságok napjához kapcsolódó beszédéből idézett, és a független igazságszolgáltatás, valamint a törvények uralmának jelentőségét hangsúlyozta. Sulyok megfogalmazása szerint a jogállamiság objektív ténykérdés, amelyet a jog tisztelete és az állami rend működése határoz meg. A bejegyzés közvetlen választ nem tartalmazott arra, hogy aláírja-e az elfogadott alkotmánymódosítást.
A hétfői szavazás után öt napos alkotmányos határidő indult. Magyar Péter korábban azzal vádolta a Fideszt, hogy politikai nyomást gyakorol az államfőre, és előre elkészített alkotmánybírósági beadvánnyal próbálja megakadályozni a módosítás kihirdetését. Sulyok határozottan visszautasította a vádat, és a kijelentést a közvélemény befolyásolására, valamint az elnöki döntésre gyakorolt nyomásként értékelte.
A július 15-i hallgatás politikailag beszédes maradt. Az államfő előtt több jogi út állt, miközben saját tisztségének jövője közvetlenül függött döntésétől. A kormány és a Sándor-palota konfliktusa így egyre kevésbé személyes vitaként, egyre inkább a magyar alkotmányos rendszer stressztesztjeként működött.
A helyzet kimenetele azt is meghatározza, milyen jogi védelem marad a későbbi államfők számára egy kétharmados parlamenti többséggel szemben.
Forrás –
Vitézy Dávid bejelentette a komlói és tiszaújvárosi személyszállítás újraindítását, miközben Ausztriával is rendezné a GYSEV körüli konfliktusokat
Személyek – Vitézy Dávid és Lázár János
Területek – vasút, regionális közlekedés, GYSEV és nemzetközi együttműködés
Települések – Dombóvár, Komló, Tiszaújváros és Bécs
Intézmények – Közlekedési és Beruházási Minisztérium, MÁV, GYSEV és osztrák közlekedési szervek
Vitézy Dávid július 15-i közösségi közlése szerint augusztus 1-jétől ismét elindul a személyszállítás Dombóvár és Komló között, szeptember 1-jétől pedig Tiszaújváros felé is visszatérnek a vonatok. A komlói járatok kétórás ütemben kapcsolódhatnak a Budapest–Pécs InterCity-hálózathoz. A közlekedési miniszter a döntést a korábbi mellékvonal-bezárások felülvizsgálatának részeként mutatta be.
Vitézy ugyanazon a napon az osztrák–magyar vasúti kapcsolatok rendezéséről is beszélt. A GYSEV körül az előző kormány idején kialakult jogi és politikai konfliktus után ismét együttműködést keresne Ausztriával. A miniszter szerint magyar érdek fűződik ahhoz, hogy a vasúttársaság a határ mindkét oldalán stabilan működjön, ezért az előző időszak harcias kommunikációja helyett tárgyalásos rendezést sürget.
A mellékvonalak visszanyitásánál a politikai gesztus önmagában kevés. A tartós szolgáltatáshoz megfelelő pályaállapot, használható járművek, összehangolt menetrend és kiszámítható utasszám szükséges. A bezárt vonalak egy része valóban társadalmi elszigeteltséget növelt, más szakaszokon viszont a gyenge kereslet és a rossz infrastruktúra miatt rendkívül magas lehet az egy utasra jutó költség.
A kormány vasúti fordulatának mércéje ezért a szolgáltatás tartóssága lesz. A szeptemberi menetrend után már pontosan mérhetővé válik, mennyien térnek vissza a vasútra, és hogyan alakulnak a csatlakozások.
Források –
Közösségimédia-szemle
Magyar Péter az egész napos kormányülés előtt jelentette be a Szent István Vidékfejlesztési Program tárgyalását
A reggeli Facebook-bejegyzés két konkrét napirendi pontot rögzített: a kabinet megkezdi a vidékfejlesztési program tárgyalását, augusztus 20-án pedig Budapesten országos TISZA Sziget-találkozót rendeznek. A poszt politikailag összekötötte a kormány vidéki programját a párt helyi szervezeti hálózatával.
Facebook –
Magyar Péter videóban támadta Szijjártó Péter BYD-hez igazolását
A miniszterelnök a volt külügyminiszter pályaváltását a Fidesz politikai szétesésének és a korábbi kínai beruházáspolitika erkölcsi kudarcának részeként mutatta be. Későbbi videójában már egy Szijjártó által aláírt BYD-megállapodásra hivatkozott, és súlyos összeférhetetlenségi aggályokat fogalmazott meg.
Facebook –
Tarr Zoltán az 1,3 milliárd forintos kulturális támogatás visszaszerzéséről számolt be
A kulturális miniszter azt közölte, hogy a minisztérium és az érintett állami társaság együttműködésével sikerült visszavonni az Orbán János Dénes műveihez kapcsolódó új operettprojektekre megítélt 1,3 milliárd forintos támogatást. Tarr további vizsgálatokat ígért.
Vitézy Dávid bejelentette, hogy újraindul a személyszállítás Komlóra, majd Tiszaújvárosba
A közlekedési miniszter Facebookon és Instagramon közölte a vasúti újranyitások ütemét. Augusztus 1-jén a Dombóvár–Komló személyszállítás tér vissza, szeptember 1-jén pedig Tiszaújváros következik. A komlói vonatok a tervek szerint kétóránként közlekednek, csatlakozással a pécsi InterCity-járatokhoz.
Facebook –
Instagram –