Tizenhárom parlamenti bizottság kezdte meg a TISZA-kormány miniszterjelöltjeinek meghallgatását
Személyek – Magyar Péter, Orbán Anita, Pósfai Gábor, Ruszin-Szendi Romulusz és Tarr Zoltán
Területek – kormányalakítás, parlamenti ellenőrzés, szakpolitikai programok és alkotmányos átmenet
Település – Budapest
Hétfő reggel nyolckor egyszerre több parlamenti teremben indult meg az új kabinet jelöltjeinek meghallgatása. Tizenhárom bizottság ülésezett, miközben Orbán Anita három, Pósfai Gábor, Ruszin-Szendi Romulusz, Tarr Zoltán és Tanács Zoltán pedig két-két testület előtt szerepelt. A sűrű menetrend célja az volt, hogy kedd délutánra valamennyi jelölt megkapja a szükséges bizottsági támogatást, majd az Országgyűlés előtt esküt tehessen. A húsz állandó bizottságból tizennégyet a TISZA, négyet a Fidesz, egyet a KDNP, egyet a Mi Hazánk vezetett.
A meghallgatások első napja már jóval többet kínált az ünnepi bemutatkozásoknál. A jelöltek Paks II. pénzügyi felülvizsgálatáról, az uniós források hazahozataláról, a kórházi adatok nyilvánosságáról, az oktatási központosítás enyhítéséről és a vasúti beruházások rendbetételéről beszéltek. A Fidesz képviselői elsősorban a kampányígéreteket, Ukrajna támogatását, a migrációt és a vállalások költségeit kérték számon. A TISZA bizottsági tagjai saját jelöltjeikkel bontatták ki a program részleteit.
A parlamenti futószalag gyorsasága egyszerre mutatta az átmenet szervezettségét és a kétharmad kényelmét. A nyilvános meghallgatás értékét a visszakérdezésekre hagyott idő, a dokumentumok megismerhetősége, a szakmai ellenvetések kezelése és a vállalások későbbi számonkérhetősége határozza meg. A párhuzamos program miatt egyetlen szerkesztőség vagy civil szervezet sem követhette teljes részletességgel valamennyi termet. A jelöltek bizottsági támogatása szinte mindenütt kiszámítható volt; a jegyzőkönyvekben rögzített mondatok súlya majd a költségvetések, kinevezések és első kormányzati döntések idején válik mérhetővé.
Források –
Kapitány István teljes pénzügyi felülvizsgálatot ígért Paks II.-nél, Orbán Anita pedig kiegyensúlyozottabb orosz kapcsolatot hirdetett
Személyek – Kapitány István, Orbán Anita, Magyar Péter és Vlagyimir Putyin
Területek – gazdaság, energiaellátás, külpolitika, Paks II. és európai uniós kapcsolatok
Települések – Budapest, Paks, Brüsszel és Moszkva
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt úgy lépett a bizottság elé, hogy közben már a nemzetközi sajtó is a paksi bővítés sorsát figyelte. Teljes pénzügyi, költség- és végrehajtási vizsgálatot ígért a 12,5 milliárd eurós Paks II. beruházásnál. A Roszatommal 2014-ben, pályázat nélkül megkötött szerződések jelentős része titkos, a projekt éveket késett, a végösszeget pedig Magyar Péter korábban túlárazottnak nevezte. Kapitány szerint az atomenergia hosszú távon is része marad a magyar ellátásnak, a meglévő blokkok üzemidejének meghosszabbítását szintén támogatja.
A gazdasági jelölt az árstopok és árréskorlátozások fokozatos kivezetéséről beszélt, gyors megszüntetést viszont nem ígért. Felülvizsgálná a hálózati díjakat, csökkentené a tűzifa áfáját, megkétszerezné a szociális tűzifaprogramot, a kutatás-fejlesztési alapok forrását pedig négy év alatt ötven százalékkal növelné. Évi három-négyezer milliárd forintos megtakarítást vár a korrupció visszaszorításától, bár a becslés részletes számítását a meghallgatáson nem ismertette.
Orbán Anita külügyminiszter-jelölt egyenrangú és átlátható orosz kapcsolatot ígért. Oroszország partner maradhat, az egyoldalú energiafüggést viszont biztonsági kockázatnak nevezte. Magyarország nem küld katonákat vagy fegyvereket Ukrajnába. A vétójogot valódi magyar érdek esetén használná, belpolitikai kampányeszközként félretenné. Az uniós pénzekhez szükséges jogszabályokat, az Erasmus- és Horizon-program helyreállítását, valamint a kiszámítható szövetségi magatartást sorolta az első feladatok közé. Bóka János kifogásolta, hogy az uniós koordinációért felelős Ruff Bálintot nem hallgatta meg az Európai Ügyek Bizottsága.
Források –
Az egészségügyi, oktatási, környezetvédelmi és technológiai jelöltek nyilvános adatokkal és intézményi újjáépítéssel kezdnék a munkát
Személyek – Hegedűs Zsolt, Lannert Judit, Gajdos László, Tanács Zoltán és Karikó Katalin
Területek – egészségügy, oktatás, környezetvédelem, digitalizáció és gyermekügy
Települések – Budapest, Nyíregyháza, Sopron és Székesfehérvár
Hegedűs Zsolt az egészségügyi rendszer első harminc-hatvan napját állapotfelmérésre szánná, majd havonta közzétenné a kórházi fertőzések, a gyógyítási minőség és a betegelégedettség adatait. A sajtót ismét beengedné az intézményekbe, felülvizsgálná az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, visszaadná az orvosi kamara megvont jogait, és önálló minőségellenőrző hatóságot hozna létre. Karikó Katalin elfogadta tanácsadói felkérését. A meghallgatás személyes összecsapást is hozott: Hegedűs élesen bírálta Takács Péter korábbi államtitkárt az orvoskamarával szembeni fellépéséért.
Lannert Judit tizenhat év után önálló oktatási tárcát kapna. Az első száz napban intézményi vizsgálatot, szeptemberig terheléscsökkentést, rugalmasabb iskolakezdést és nagyobb helyi önállóságot ígért. Felülvizsgálná a Nemzeti alaptantervet, felszámolná a tankönyvpiac állami kizárólagosságát, rehabilitálná a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat, és visszaállítaná a pedagógusok sztrájkjogát. A kis iskolák általános bezárását elvetette.
Gajdos László az élő környezetért felelős tárca újjászervezését civil és tudományos együttműködéssel kezdené. Moratóriumot hirdetne a védett erdők fakitermelésére, felfüggesztené a tarvágást, erősítené a vízvisszatartást, továbbá korlátozná a nagymacskák cirkuszi szerepeltetését. Első vidéki útját a nyugat-magyarországi azbesztügy helyszíneire tervezte.
Tanács Zoltán a digitális államot a népszerű pénzügyi és utazási alkalmazások egyszerűségéhez közelítené. Hatósági vizsgálatot sürgetett a Digitális Kormányzati Ügynökség közbeszerzéseinél felmerült összejátszás gyanúja miatt, továbbá együttműködést ígért az Akadémiával és a HUN-REN hálózattal. A jelöltek közös kiindulópontja a közszolgáltatások valós állapotának feltárása volt.
Források –
Pósfai Gábor a politikai megfigyelések kivizsgálását, Ruszin-Szendi Romulusz a honvédelmi beszerzések átvilágítását ígérte
Személyek – Pósfai Gábor, Görög Márta, Ruszin-Szendi Romulusz, Vitézy Dávid és Kocsis Máté
Területek – belügy, igazságszolgáltatás, honvédelem, közlekedés és nemzetbiztonság
Települések – Budapest, Szeged, Mohács és Belgrád
Pósfai Gábor belügyminiszter-jelölt a pártpolitika és a nemzetbiztonsági szolgálatok korábbi összefonódását nevezte az egyik legsúlyosabb örökségnek. Kivizsgálná a Pegasus kémszoftver használatát, valamint az ellenzéki szereplők állítólagos titkosszolgálati megfigyelését. A szakmailag jól teljesítő, politikailag tiszta vezetőket megtartaná. A TEK technikai tudását szintén megőrizné, ezért elhamarkodott szervezeti döntést nem ígért. Átlátható pályaképet, technikai korszerűsítést és szigorúbb intézményi feddhetetlenséget vázolt fel.
Görög Márta igazságügyi miniszterjelölt a jogállami helyreállítást, a sarkalatos törvények vizsgálatát és az igazságügyi hivatásrendekkel folytatott egyeztetést helyezte programja középpontjába. Az új választási rendszert tisztességesebbnek és arányosabbnak szeretné, az alkotmányos átalakítást pedig széles társadalmi és szakmai eljárásban készítené elő.
Ruszin-Szendi Romulusz kizárta a magyar katonák és fegyverek ukrajnai küldését, valamint a sorkatonaság visszaállítását. Felülvizsgálná a korábbi beszerzéseket, visszahívná az indokolatlanul eltávolított tapasztalt katonákat, a kiszervezett hadiipari cégeknél pedig állami tulajdont sürgetett. A Honvédelmi Minisztériumot kiköltöztetné a Várból.
Vitézy Dávid a vasúti leépülés lezárását, az országbérlet megtartását és a mellékutak felújítását ígérte. Átvizsgálná a Budapest–Belgrád vasút, a mohácsi híd és az autópálya-koncessziók iratait, nyilvánosságra hozná a titkosítható dokumentumokat, új közlekedési szabályzatot készítene, és fellépne az utcai gyorsulási versenyek ellen. A repülőtéri vasutat az országos hálózat részeként képzeli el, Szegednél pedig vasúti pályát is hordozó új Tisza-hidat támogat. A politikai megfigyelésre, túlárazásra és titkos szerződésekre vonatkozó állítások később nyilvános vizsgálati anyagokat kívánnak.
Források –
Az agrár-, vidékfejlesztési és kulturális tárcák jelöltjei a helyi önállóságot és az ellenőrizhetőbb támogatási rendszert hangsúlyozták
Személyek – Bóna Szabolcs, Lőrincz Viktória, Tarr Zoltán, Porcher Áron és Svéd Tamás
Területek – mezőgazdaság, vidékfejlesztés, kultúra, magyarságpolitika és államtitkári kinevezések
Települések – Budapest, Győr, Pécs és Debrecen
Bóna Szabolcs agrárminiszter-jelölt a magyar mezőgazdaság egyik régi gyengeségét emelte ki: az ország jelentős mennyiségű alapanyagot termel, miközben a magasabb hozzáadott értékű feldolgozás és a kereskedelmi haszon gyakran külföldön marad. A hazai élelmiszeripar erősítését, a gazdák kiszámíthatóbb finanszírozását, az öntözés és vízmegtartás fejlesztését, valamint a termelői együttműködések bővítését ígérte. A tartós aszály miatt a tárca előtt már az első nyáron azonnali vízgazdálkodási feladatok álltak.
Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterjelölt szerint Budapestet sem lehet kizárni a fejlesztéspolitikából, miközben a kisebb településeknek saját szükségleteikre épülő programokra van szükségük. A működő korábbi kezdeményezéseket felülvizsgálat után megtartaná, a propaganda költségeiből pedig vidéki beruházásokra csoportosítana át. A központilag vezérelt pályázati rendszer helyett kiszámíthatóbb önkormányzati együttműködést ígért.
Tarr Zoltánt a nemzetiségi és a magyarságpolitikai bizottság hallgatta meg. A kulturális intézmények pártpolitikai függésének enyhítését, a határon túli magyar közösségekkel folytatott rendszeres egyeztetést és a támogatások ellenőrizhetőbb elosztását vázolta fel.
A meghallgatásokkal párhuzamosan kirajzolódott az államtitkári névsor első része is. Porcher Áron a gazdasági és energetikai tárcánál, Bögi Viktória az élő környezet ügyében, Svéd Tamás és Porpáczy Krisztina az egészségügyben, Tárkányi Zsolt pedig a közlekedési minisztériumban kapott szerepet. A szakértői kormányt ígérő TISZA számára a második vezetői vonal legalább akkora vizsga, mint a miniszteri névsor. Az államtitkárok készítik elő a végrehajtás napi rendjét, tárgyalnak az ágazati szereplőkkel, és az ő asztalukon lassulhatnak vagy gyorsulhatnak fel a tervezett átalakítások. Megítélésükhöz részletes hatáskörök, nyilvános önéletrajzok és összeférhetetlenségi adatok szükségesek.
Források –
Magyar Péter három volt újságírót nevezett meg kormányszóvivőként, és új tájékoztatási rendet ígért a sajtónak
Személyek – Magyar Péter, Szondi Vanda, Magyar Éva, Köböl Anita és Vitályos Eszter
Területek – sajtószabadság, kormányzati kommunikáció, közérdekű tájékoztatás és média
Települések – Budapest, Mátészalka, Nagykanizsa és Győr
Magyar Péter hétfőn bemutatta az új kormány szóvivőit. Szondi Vanda, Magyar Éva és Köböl Anita korábban újságíróként vagy televíziós műsorvezetőként dolgozott. Szondi a Duna Televíziónál kezdte pályáját, majd tizenkét évet töltött az RTL hírigazgatóságán; parlamenti munkája során többször kitiltották az épületből. Magyar Éva nagykanizsai helyi televízióban, a Magyar Rádió győri szerkesztőségében és az RTL politikai riportereként szerzett tapasztalatot. Köböl Anita közel két évtizedes műsorvezetői múlttal, legutóbb az ATV közéleti műsoraiból érkezett.
A miniszterelnök partneri kapcsolatot ígért a szerkesztőségeknek, és a válaszadást kormányzati kötelességként határozta meg. Bejelentése szerint a kabinet döntéseiről a szóvivők tájékoztatják majd a nyilvánosságot, miközben a miniszterelnöknek és a tárcavezetőknek is vállalniuk kell az újságírói kérdéseket. Az esti karmelita közvetítés során Magyar közölte, hogy a korábbi formájú Kormányinfó megszűnik, helyette más rendben és más hangon tartanak tájékoztatókat.
A bejelentés rögtön politikai csörtét szült. Vitályos Eszter korábbi kormányszóvivő a kinevezettek számát támadta, és takarékossági kérdést faragott a személyi döntésből. A bírálat költségvetési szempontja csak a feladatmegosztás, a kabinet teljes létszáma és a javadalmazások ismeretében ítélhető meg.
Az újságírói múlt egyszerre előny és teher. A szóvivők ismerik a szerkesztőségi munkát, a hatalom közelében viszont már a kabinet álláspontját képviselik. Hitelességüket a kellemetlen ügyekben adott pontos válaszok, a dokumentumok gyors kiadása, az egyenlő sajtóhozzáférés és a tévedések nyilvános javítása alapozhatja meg. A bemutatkozás udvarias szándéknyilatkozat volt; a sajtóval ápolt kapcsolat valódi minőségét az első botrány fogja megmutatni.
Források –
Magyar Péter lájkszavazással fokozta a nyomást Sulyok Tamásra, miközben alkotmányjogászok a leváltás szűk lehetőségeit vizsgálták
Személyek – Magyar Péter, Sulyok Tamás, Orbán Viktor és Gulyás Gergely
Területek – köztársasági elnöki tisztség, alkotmányjog, közösségi kampány és intézményi függetlenség
Település – Budapest
Magyar Péter hétfő reggel közösségi szavazássá alakította a Sulyok Tamás távozásáról folyó vitát. Arra kérte követőit, hogy egy kedvelésjelzéssel támogassák a köztársasági elnök és az Orbán-rendszer általa bábnak nevezett vezetőinek haladéktalan lemondását. Két óra alatt közel százötvenezer reakció érkezett, délután fél ötre pedig a szám meghaladta a kétszázhuszonötezret. A Fidesz Sulyok hivatalban maradásáért indított online petíciója egy hónap alatt százezer aláírás alatt járt.
A miniszterelnök már választási győzelme estéjén felszólította távozásra az államfőt, majd első parlamenti beszédében május 31-i politikai határidőt szabott neki és több közjogi vezetőnek. Sulyok hivatala addig az Alaptörvény hivatalviselésre vonatkozó szabályaira hivatkozott, egyértelmű lemondási szándékot nem közölt. Gulyás Gergely és más fideszes politikusok a közjogi intézmények elleni nyomásgyakorlásként értékelték a kampányt.
A lájkszámláló erős politikai látvány, alkotmányos döntést azonban nem pótol. A köztársasági elnök mandátuma lemondással, összeférhetetlenség kimondásával, megbízatási idő lejártával vagy szigorú eljárásban megállapított tisztségvesztéssel szűnhet meg. A TISZA kétharmada jogi utat is nyithat, ám minden lépéshez világos indokolás és tisztességes eljárás szükséges.
Magyar érve szerint Sulyok az előző többség törvényeinek aláírásával elvesztette a nemzeti egység képviseletéhez szükséges erkölcsi tekintélyt. Az ellenérv arra épül, hogy az államfő alkotmányos mérlegelési jogköre korlátozott, politikai eltávolítása pedig veszélyes mintát teremthet. A vita így már arról is szólt, milyen függetlenséget vár el Magyarország a köztársasági elnöktől, és milyen garanciák védik majd a következő államfőt az új parlamenti többségtől.
Források –
Magyarország augusztus végéig próbálja teljesíteni a 10,4 milliárd eurós uniós helyreállítási csomag feltételeit
Személyek – Magyar Péter, Ursula von der Leyen, Orbán Anita és Ruff Bálint
Területek – európai uniós források, jogállamiság, költségvetés és közbeszerzések
Települések – Budapest és Brüsszel
A Reuters hétfői értesülése szerint Magyarország augusztus 31-ig próbálja teljesíteni az uniós helyreállítási alap 10,4 milliárd eurójához kapcsolódó feltételeket. Az összeg 6,5 milliárd euró támogatásból és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitelből áll. Az Orbán-kormány idején jogállami, közbeszerzési és korrupciós aggályok miatt fagyasztották be. További mintegy hétmilliárd eurónyi kohéziós pénz is zárolva maradt, ám annak felhasználására hosszabb idő áll rendelkezésre.
Három uniós tisztviselő a határidőt rendkívül feszesnek, mégis teljesíthetőnek nevezte. A Magyar-kormány és az Európai Bizottság szakértői már az áprilisi választás után megkezdték az egyeztetést. A módosított magyar kiadási terv várhatóan május 27-én kerülhet Brüsszel elé, közvetlenül Magyar Péter és Ursula von der Leyen tervezett találkozója után. A régi program több beruházása időközben kicsúszott a teljesítési időből, ezért Budapestnek gyorsan végrehajtható és ellenőrizhető projektekre kell átcsoportosítania a pénzt.
Az uniós oldal lehetséges eszközként említette a már futó beruházások finanszírozását, az InvestEU-programot, a stratégiai technológiai kereteket és a nemzeti fejlesztési bankon keresztüli konstrukciókat. A kifizetések végső határideje 2026. december 31., így a nyár végéig a jogi feltételek mellett a közbeszerzési és végrehajtási menetrendet is hitelesen le kell zárni.
A pénz hazahozatala a TISZA első nagy gazdaságpolitikai eredménye lehet, Brüsszel azonban végrehajtott intézkedéseket kér. Bírói függetlenség, ellenőrizhető vagyonnyilatkozatok, átlátható közbeszerzések és követhető pénzfelhasználás szerepel a mérlegen. A kétharmad felgyorsíthatja a törvényalkotást, a Bizottság pedig a szabályok gyakorlati működését és tartósságát vizsgálja majd. A Reuters tudósítása szerint a versenyfutás megnyerhető; a kapkodva átírt jogszabályok viszont milliárdokat hagyhatnak továbbra is Brüsszelben.
Források –
Magyar Péter néhány órás határidővel kért jelentést az ügyvezető miniszterek utolsó döntéseiről és pénzügyi vállalásairól
Személyek – Magyar Péter, Gulyás Gergely, Lázár János, Rogán Antal és Pintér Sándor
Területek – kormányzati átadás, állami szerződések, iratkezelés és pénzügyi ellenőrzés
Település – Budapest
Magyar Péter hétfő este rendkívüli írásbeli utasítást küldött az Orbán-kormány ügyvezető minisztereinek. Este tízig részletes tájékoztatást kért minden olyan döntésről és pénzügyi kötelezettségvállalásról, amely május 9-én délután négy óra után született. A beszámolónak tartalmaznia kellett a jogalapot, az indokolást és a kapcsolódó iratokat. Az új miniszterek kinevezéséig további kötelezettséget csak a miniszterelnök előzetes jóváhagyásával vállalhattak.
A lépést azokkal az értesülésekkel indokolta, amelyek szerint egyes minisztériumokban iratokat semmisítenek meg, illetve az átmeneti időszakban új pénzügyi döntéseket készítenek elő. Magyar szerint különös jogi helyzet alakult ki: az országnak már új miniszterelnöke volt, a tárcákat azonban még az előző kabinet tagjai vezették ügyvezetőként. Az alkotmányos szabályok az ügyvezető kormány mozgásterét eleve a halaszthatatlan ügyekre szűkítik. Gulyás Gergely korábban azt közölte, hogy a leköszönő kabinet már a választást követő napon megtiltotta az új kötelezettségvállalásokat.
A rendkívüli határidő látványosan jelezte, hogy a TISZA bizalmatlanul figyeli az átadást. Az iratmegsemmisítés gyanúja súlyos állítás, ezért jegyzőkönyvek, iktatási adatok, kamerafelvételek és informatikai naplók vizsgálata szükséges. Az utolsó órákban kötött szerződések megítéléséhez ugyancsak tételes adatok kellenek; a jogszerű kötelezettségvállalást önmagában az időpontja nem teszi visszaéléssé.
A miniszterelnöki utasítás egyszerre szolgálta az állam pénzügyi védelmét és a politikai színpadot. Néhány óra elegendő lehetett egy gyors jelentéshez, teljes körű átvilágításhoz aligha. A valós mérleghez részletes átadási jegyzőkönyvek, független ellenőrzés és később nyilvánosságra hozható megállapítások szükségesek.
Források –
Magyar Péter élő közvetítésben járta végig a Karmelitát, majd Rogán Antal és Pintér Sándor minisztériumaiban folytatta az éjszakai szemlét
Személyek – Magyar Péter, Orbán Viktor, Rogán Antal, Pintér Sándor és Vitézy Dávid
Területek – állami ingatlanok, közpénzköltés, iratkezelés és politikai jelképek
Település – Budapest
Magyar Péter hétfő este több leendő miniszterével élő közvetítésben járta végig a Karmelitát, majd Rogán Antal és Pintér Sándor minisztériumi épületeiben folytatta az éjszakai szemlét. A kormányfő a Karmelitát a megosztó politika, a pazarlás és az előző rendszer zártságának jelképévé tette, és ismét kijelentette, hogy saját hivatala egy Parlamenthez közeli minisztériumi épületben működik majd. A társaság bejárta Orbán Viktor dolgozószobáját, a kormányülések termét, a színháztermet és a belső udvart.
A közvetítés legerősebb tárgyi pillanata egy otthagyott Biblia és egy iratmegsemmisítő használati útmutatója lett. Magyar az állítólagos minisztériumi iratdarálásról szóló híreket kapcsolta a látványhoz, bár a bejárás önmagában nem bizonyította, hogy jogellenes megsemmisítés történt. Bejelentette, hogy szerdán már kormányülést tartanának, várhatóan Budapesten kívül, pénteken pedig az államtitkárok kinevezése következhet.
Késő este a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Belügyminisztérium tereiről közölt fényképeket. Szivarszobát, körpanorámás teraszt és drága belső kialakítást mutatott, a beruházásokat százmilliárdos urizálásként írta le. A pontos építési költségeket és szerződéseket a hétfői posztok még nem bontották ki.
A tárlatvezetés politikailag rendkívül hatásos volt: a korábban zárt hatalmi központ néhány perc alatt közösségi videó díszletévé vált. A fényűző helyiségek indokolhatják a közpénzkiadások vizsgálatát, a büntetőjogi állításokhoz viszont szerződések, számlák, döntési iratok és felelősségi láncok szükségesek. Magyar hétfő esti műsora lerombolta a Karmelita távolságtartó mítoszát; az elszámoltatás hitelét a dokumentált vizsgálatok alapozhatják meg.
Források –
Közösségimédia-szemle
Magyar Péter kedvelésjelzésekkel mérte fel Sulyok Tamás távozásának támogatottságát
A hétfő reggeli Facebook-bejegyzés arra kérte a követőket, hogy kedvelésjelzéssel támogassák Sulyok Tamás és az Orbán-rendszer vezető intézményi tisztségviselőinek távozását. A poszt néhány óra alatt több százezer reakciót gyűjtött, így Magyar saját közösségi felületét politikai népszavazásként használta. A reakciók mozgósító értéke nagy volt, közjogi érvényük viszont nincs.
Facebook –
Magyar Péter képes és videós bejegyzésben mutatta be a kormány szóvivőit
A miniszterelnök Szondi Vandát, Magyar Évát és Köböl Anitát mutatta be a nyilvánosságnak. A bejegyzés az újságírói múltat, a nyílt tájékoztatást és a sajtóval kialakítandó partneri viszonyt hangsúlyozta. Külön videóban személyesen is köszöntötte a kinevezetteket.
Facebook –
Instagram –
A miniszterelnök nyilvánosságra hozta az ügyvezető minisztereknek küldött azonnali utasítást
Magyar Péter fényképként és szöveges bejegyzésként is közzétette azt a levelet, amelyben este tízig jelentést kért az előző két nap állami döntéseiről és pénzügyi kötelezettségvállalásairól. A poszt egyszerre működött hivatalos utasításként és nyilvános politikai figyelmeztetésként.
Facebook –
Instagram –
Az élő karmelita bejárás a hatalomátadás legnézettebb hétfő esti műsorává vált
Magyar Péter leendő miniszterei társaságában mutatta meg a korábban szigorúan zárt kormányzati központ helyiségeit. A Biblia, az iratmegsemmisítők, Orbán Viktor dolgozószobája és a Tisza-terem gyorsan terjedő politikai jelképekké váltak. A közvetítés során a miniszterelnök a költözési tervekről, a kormányülésről és az új tájékoztatási rendről is beszélt.
Instagram –
A „Minisztériumok éjszakája” bejegyzések Rogán Antal és Pintér Sándor hivatali épületeit mutatták meg
Magyar késő este rövid szöveges poszttal, majd fényképsorozattal jelentkezett a két minisztériumból. Szivarszobát, panorámás teraszt és drága belső tereket mutatott, miközben másnapra részletes videót ígért. Az X-en közzétett képek szintén a Belügyminisztérium új épületének fényűzését állították szembe az ország gazdasági helyzetével.
Facebook –
X –