A Magyar Közlöny vizsgálatok sorát rendelte el a kegyelmi ügytől az állambiztonsági iratokon át a közmédia finanszírozásáig
Személyek – Magyar Péter, Novák Katalin, Kármán András és Ruff Bálint
Területek – gyermekvédelem, közpénzek, államtitkok és médiaszabályozás
Települések – Budapest és Bicske
Intézmények – Európai Ügyészség, közmédia, kórházak és állami vagyonkezelők
A csütörtöki Magyar Közlöny jogi formába öntötte az ópusztaszeri kormányülés első nagy vizsgálati csomagját. A kabinet feltárást rendelt el a bicskei gyermekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértések, valamint Novák Katalin kegyelmi döntésének előkészítése ügyében. A kormány az állambiztonsági múlt iratait szabályozó törvény, a titkosított nemzetközi megállapodások és a nyilvánosság elől elzárt kormányhatározatok felülvizsgálatát is előírta.
Június 1-jei határidőt kapott az Európai Ügyészséghez való csatlakozás előkészítése. Vizsgálat indul a 2010 és 2026 közötti kormányülési emlékeztetők nyilvánosságáról, a kiemelt állami beruházásokról és a nagy értékű szerződésekről. A rendeletek külön feladatként jelölték meg a kórházi hűtési rendszer júniusi felmérését, valamint a közszolgálati média működésének és finanszírozásának július 1-jéig tartó vizsgálatát.
Kármán Andrásnak június 5-ig kell elkészítenie az egymilliárd forint feletti vagyonokat terhelő adó, illetve a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó adómentességek megszüntetésének tervezetét. A pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges a 250 millió forintot meghaladó új kötelezettségvállalásokhoz és a 100 milliónál drágább eszközbeszerzésekhez. A korlátozás az állami vállalatokra, koncessziókra és több központi beruházásra is kiterjed.
A határozatok szélesre nyitották az Orbán-korszak lezárt irattárait, ám a vizsgálat még nem jelent bizonyított visszaélést. Hiteles eredményhez tételes iratjegyzék, nyilvános határidő, az érintettek meghallgatása és ellenőrizhető jelentés kell. A kormány saját politikai érdekei szerint válogatott dossziékkal gyors botrányokat gyárthatna; a teljes dokumentáció és az egységes eljárásrend tartósabb közbizalmat teremthet.
Források –
Hat év rendeleti kormányzás után megszűnt a háborús veszélyhelyzet, több rendkívüli szabály viszont törvényi formában tovább élt
Személyek – Magyar Péter és Orbán Viktor
Területek – veszélyhelyzet, rendeleti kormányzás, jogállamiság és parlamenti ellenőrzés
Települések – Budapest és Kijev
Intézmények – Országgyűlés, Alkotmánybíróság, kormány és bíróságok
Május 14-én véget ért a háborús veszélyhelyzet, amelyet az Orbán-kormány 2022 májusában vezetett be az ukrajnai háborúra hivatkozva. A magyar állam már 2020 óta rendkívüli jogrendben működött, előbb a koronavírus-járvány, később a fegyveres konfliktus miatt. Hat év alatt a kabinet rendeletek százait alkotta meg gyorsított módon, sok esetben a rendes parlamenti vita megkerülésével.
A veszélyhelyzet lezárása visszaállította a törvényhozás rendes szerepét, valamint megszüntette a kormány különleges rendeletalkotási felhatalmazását. A jogi átmenet ugyanakkor gondos előkészítést kívánt. A rendkívüli rendeletek azonnali hatályvesztése szerződések, hatósági eljárások, támogatási programok és gazdasági szabályok egész sorát tette volna bizonytalanná. Az Országgyűlés ezért korábban több rendelkezést törvényi szintre emelt, más szabályokat átmeneti időre fenntartott.
A tovább élő intézkedések között maradtak üzemanyag- és élelmiszerárakat érintő rendelkezések, egyes fizetési moratóriumok, valamint az övezeti reklámadó nulla százalékos kulcsa. A TISZA-kormány így jogilag lezárta a különleges kormányzás korszakát, miközben számos gazdasági beavatkozást csak későbbi felülvizsgálatra hagyott. A kivezetés sorrendjét az infláció, az ellátásbiztonság és az állami költségek egyaránt befolyásolják.
Magyar Péter a döntést a normális alkotmányos működés helyreállításaként ünnepelte. A valódi fordulatot mégis a következő hónapok parlamenti gyakorlata mutatja meg. A kétharmados többség rendes jogrendben is gyorsan fogadhat el törvényeket, így a veszélyhelyzet megszüntetése önmagában kevés. Érdemi bizottsági munka, kellő felkészülési idő, hatásvizsgálatok és működő alkotmányos kontroll szükséges ahhoz, hogy a rendeleti korszak politikai reflexei is eltűnjenek.
Források –
A régi és az új kabinet átadás-átvétele iratdobozokat, kölcsönös vádakat és egy 1300 milliárdos szerződés felülvizsgálatát hozta
Személyek – Magyar Péter, Pintér Sándor, Rogán Antal, Gulyás Gergely és Lázár János
Területek – hatalomátadás, honvédelem, közbeszerzések és végkielégítések
Települések – Budapest és Kárpátalja
Intézmények – Honvédelmi Minisztérium, 4iG, Miniszterelnökség és kabinetiroda
Csütörtökön egy asztalhoz ültek a leköszönő Orbán-kormány és a hivatalba lépett TISZA-kabinet miniszterei. Orbán Viktor távol maradt, a korábbi tárcavezetők viszont megjelentek. Az átadott anyagok formája tárcánként eltért: papírdobozok, pendrive-ok és DVD-k kerültek az új vezetők elé. Magyar Péter szerint Gulyás Gergely nem választotta szét megfelelően a megszűnő minisztérium iratait, ezért a rendezés az új tárcákra maradt.
A miniszterelnök közölte, hogy a Honvédelmi Minisztérium választás előtt kötött, állítása szerint 1300 milliárd forintos űrtechnológiai keretszerződését teljesen átvizsgálják. A megállapodás a 4iG érdekeltségéhez kapcsolódott, és Magyar szerint harmincmilliárd forintos előlegigény is érkezett. A kabinet az ellenőrzés lezárásáig nem kívánta teljesíteni a vitatott kifizetést. Bűncselekményt vagy túlárazást a csütörtökön ismertetett adatok még nem bizonyítottak.
Pintér Sándor saját miniszteri működésének teljes vizsgálatát kérte. Magyar jelezte, hogy valamennyi volt tárcavezetőnél elvégzik az ellenőrzést, függetlenül attól, kérte-e az érintett. Rogán Antal közben megvédte Balásy Gyula állami kommunikációs megbízásait, és közbeszerzési versenyre hivatkozott. Magyar a keretszerződések kialakításának, az áraknak és a politikai kapcsolatoknak a feltárását ígérte.
A távozó miniszterek végül elfogadták, hogy törvény szerinti végkielégítésüket a kormány egy kárpátaljai gyermekeket segítő alapítványnak utalja. A becslések szerint a teljes összeg több százmillió forintot érhetett el. A felajánlás látványos erkölcsi gesztussal zárta az ülést, a közpénzügyi elszámoltatást azonban szerződések, számlák, döntési jegyzőkönyvek és hatósági eljárások alapozhatják meg.
Források –
Kapitány István 575 millió liter üzemanyagot szabadított fel a biztonsági készletből az ellátás és a hatósági ár védelmére
Személyek – Kapitány István, Magyar Péter és Hernádi Zsolt
Területek – üzemanyagpiac, stratégiai készletek, árszabályozás és energiabiztonság
Települések – Budapest és a magyarországi töltőállomások
Intézmények – Mol, Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség és energetikai minisztérium
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter első rendelete 150 millió liter 95-ös benzin és 425 millió liter gázolaj felszabadításáról rendelkezett. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek haladéktalanul értékesítésre kellett felajánlania az összesen 575 millió literes mennyiséget. A kormány a nemzetközi üzemanyagpiac bizonytalanságával és a zavartalan hazai ellátás szükségletével indokolta a lépést.
A készlethez elsőként a megfelelő forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező tagvállalatok férhetnek hozzá. A vásárlás és kiszállítás határideje június 30. A benzin adó és tagi hozzájárulás nélküli nettó ára 270,25 forint, a dízelé 300,48 forint literenként. A viszonteladói nettó ár felső határa 286, illetve 315 forint lett.
A felszabadított üzemanyag kizárólag magyarországi töltőállomásokra kerülhet, és a hatósági árszabályok szerint értékesíthető. A rendelet előírta a készlet folyamatos visszapótlását is, amelyet legkésőbb 2027. június 30-ig kell befejezni. A pótlás költségét az értékesítésből származó bevételből fedezik. A döntés elsősorban a kisebb kutak ellátását és az árkorlátozás fenntartását segítheti.
A stratégiai tartalék feladata rendkívüli ellátási zavarok kezelése, ezért ekkora mennyiség piacra engedése komoly mérlegelést kíván. Az intézkedés átmenetileg csillapíthatja a hiányt és az áremelkedést, ugyanakkor gyengíti a későbbi válságokra félretett készletet. A kormánynak rendszeresen közölnie kell a megmaradt mennyiséget, az értékesítés ütemét, a visszapótlás költségét és a piaci árkülönbözet állami terhét. Magyar Péter az előző napi ülés után nyolcvannapos ellátási biztonságról beszélt; a miniszteri rendelet arra utalt, hogy a kabinet már az első héten beavatkozást tartott szükségesnek.
Források –
Orbán Anita az orosz nagykövet előtt elfogadhatatlannak nevezte a Kárpátalja elleni dróntámadást
Személyek – Orbán Anita, Jevgenyij Sztanyiszlavov, Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij
Területek – külpolitika, orosz–ukrán háború, kisebbségvédelem és diplomácia
Települések – Budapest, Ungvár, Kijev és Moszkva
Intézmények – Külügyminisztérium, orosz nagykövetség, NATO és Európai Unió
Orbán Anita külügyminiszter csütörtök délelőtt bekérette Jevgenyij Sztanyiszlavov orosz nagykövetet. A találkozó előzménye a május 13-i tömeges orosz dróntámadás volt, amely Ukrajna számos térségét, köztük Kárpátalját is elérte. Ungvárt a teljes körű háború kezdete óta először ért támadó dróncsapás, miközben a megye jelentős magyar közösségnek ad otthont.
A külügyminiszter közölte a nagykövettel, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja a magyarok lakta kárpátaljai területek támadását. Felszólította Oroszországot az azonnali tűzszünet előmozdítására és a háború tartós lezárására. A megbeszélés körülbelül fél óráig tartott; az orosz diplomata nyilvános nyilatkozat nélkül távozott a Bem téri minisztériumból.
A diplomáciai lépés markáns irányváltást jelzett a korábbi magyar külpolitika után. Az Orbán-kormány rendszeresen kerülte Moszkva nyílt bírálatát, és több uniós intézkedést késleltetett vagy enyhített. A TISZA-kormány közben fenntartotta saját korlátait: magyar katonákat és fegyvereket továbbra sem küld Ukrajnába, az ország gyorsított uniós csatlakozását sem támogatja. Budapest új álláspontja szövetségi együttműködést, nyíltabb orosz bírálatot és óvatos katonai szerepvállalást kapcsol össze.
Volodimir Zelenszkij üdvözölte a magyar fellépést. A külügyi fordulat tartósságát a paksi szerződés felülvizsgálata, az orosz energiafüggőség csökkentése, az uniós szankciók kezelése és a kárpátaljai magyarokkal folytatott párbeszéd fogja megmutatni. A nagykövet bekéretése erős jelzés volt; következetes politika akkor születik, ha Budapest hasonló támadásoknál ugyanazzal a határozottsággal jár el.
Források –
A kormányzati ügyrend négy miniszternek belső vétót, Tóth Péternek pedig rendkívül széles biztonsági koordinációs hatáskört biztosított
Személyek – Magyar Péter, Kármán András, Hegedűs Zsolt, Lannert Judit és Tóth Péter
Területek – kormányzati döntéshozatal, belső fékek, nemzetbiztonság és alkotmányosság
Település – Budapest
Intézmények – Miniszterelnökség, titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek és minisztériumok
A Magyar Közlöny részletesen meghatározta az új kormány tagjainak feladatkörét. Ruff Bálint, a Miniszterelnökség vezetője kapta az általános politikai koordinációt, az európai ügyeket, a kormányzati kommunikáció szervezését és több központi ellenőrzési feladatot. Magyar Péter bármely állami vezetőtől közvetlen jelentést kérhet, így a miniszterelnöki ellenőrzés jóval túlterjed a hagyományos kabinetüléseken.
Különleges hozzájárulási jogot kapott Kármán András pénzügyminiszter, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter, valamint Görög Márta igazságügyi miniszter. Kormányzati törvényjavaslat, rendelet vagy határozat csak az érintett tárcavezető egyetértésével kerülhet döntésre, ha költségvetési fegyelmet, betegbiztonságot, gyermekérdeket vagy jogállami garanciát érint. A szabály a miniszterelnök kétharmados parlamenti hátországán belül teremtett belső féket.
Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó ezzel párhuzamosan széles koordinációs jogkört kapott. Feladatai a titkosszolgálatok, a honvédelem, a rendvédelem, a katasztrófavédelem és több stratégiai biztonsági terület összehangolását fogják át. A választási kampány korábbi vezetője így rövid idő alatt a magyar állam legérzékenyebb információs rendszereinek közelébe került.
A belső vétók értékét az dönti el, nyilvános lesz-e alkalmazásuk, és milyen eljárásban oldható fel a miniszterek közötti vita. Tóth Péter megbízatása pedig erős parlamenti és adatvédelmi ellenőrzést kíván. A szolgálatok összehangolása javíthatja az állam működését, túlzott központosítás esetén viszont politikai információs központ jöhet létre. Rendszeres bizottsági beszámoló, írásban rögzített hatáskörök, panaszmechanizmus és független felügyelet nélkül a bizalom önmagában kevés biztosíték.
Források –
Ruszin-Szendi Romulusz tíz nap pótszabadsággal, vizsgálatokkal és a korábban eltávolított katonák visszahívásával kezdett
Személyek – Ruszin-Szendi Romulusz és Pálinkás Gábor
Területek – honvédelem, katonai életpálya, beszerzések és személyzeti politika
Települések – Budapest és Budaörs
Intézmények – Magyar Honvédség, Honvédelmi Minisztérium és Védelmi Beszerzési Ügynökség
Ruszin-Szendi Romulusz első minisztériumi munkanapján tíz nap további szabadságot biztosított a Magyar Honvédség állományának. Május 21-ét és 22-ét, a honvédelem napjához kapcsolódva, szolgálatmentes nappá nyilvánította. A döntéseket a katonák megbecsülésének és a szervezeti morál helyreállításának első lépéseként mutatta be. A miniszter a bérrendszer felülvizsgálatát és a belső bérfeszültségek csökkentését is elrendelte.
A tárca új katonai életpálya-rendszert készít elő, amelynek 2027. január 1-jén kell életbe lépnie. A tervezet rendezné a szolgálat méltó lezárását, az elvesztett szabadságok ügyét és a katonák jogbiztonságát gyengítő korábbi szabályokat. A fiatalítási programban vagy politikai indokkal eltávolított tapasztalt katonák lehetőséget kapnak a visszatérésre, amennyiben ismét szolgálni kívánnak.
Ruszin-Szendi bekérte a kézigránát-baleset, a Védelmi Beszerzési Ügynökség elleni hackertámadás, a MiG–29-esek, az eltűnt hadieszközök, a fiktív tartalékos kifizetések és a vitatott hintóbeszerzés iratait. A védelmi ipar privatizációját és a nagy beszerzéseket szintén átvilágítják. A felsorolt ügyek eltérő súlyúak, ezért az eredményeket külön jelentésekben, bizonyítékokkal és az érintettek válaszaival együtt kell közölni.
A Budaörsi úti laktanya másnap visszakapta Petőfi Sándor nevét, más alakulatok pedig szavazhatnak történelmi nevük és hadrendi számuk helyreállításáról. A hagyományőrzés és a személyzeti gesztusok gyorsan javíthatják a hangulatot, a hadsereg működőképességét viszont a kiképzés, a haditechnika, a NATO-kötelezettségek és a pénzügyi fegyelem együttesen határozza meg. A tíznapos szabadság költségét és szolgálatszervezési hatását is átláthatóan rendezni kell.
Források –
A tudományos, kulturális és környezetvédelmi tárcák látványos intézkedésekkel kezdték meg az állami intézményrendszer átrendezését
Személyek – Tanács Zoltán, Tarr Zoltán, Gajdos László és Orbán Anita
Területek – tudomány, kultúra, környezetvédelem és hivatali gazdálkodás
Települések – Budapest és Szombathely
Intézmények – Magyar Kultúráért Alapítvány, Szépművészeti Múzeum, külügyminisztérium és múzeumok
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter első hivatali látogatása után lemondatta több kormányközeli lap minisztériumi előfizetését. Megszüntette az egyik felvonó vezetői elkülönítését, és visszaküldött a Szépművészeti Múzeumba egy több tízmillió forintra becsült festményt, amely korábban a miniszteri irodát díszítette. A gyors intézkedések a hivatali kiváltságok felszámolását jelezték, költségvetési súlyuk azonban csekélyebb a tárca kutatási és informatikai kiadásainál.
Tarr Zoltán teljes átvilágítást rendelt el a Demeter Szilárd által vezetett Magyar Kultúráért Alapítványnál. Bejelentette a közelmúltban kialakított, erősen központosított múzeumi rendszer visszabontását, és szakmai önállóságot ígért az intézményeknek. Kulturális szereplők közben bírálták, amiért a Magyar Művészeti Akadémiát kiemelt partnerként nevezte meg; Tarr válaszában szélesebb szakmai egyeztetést ígért.
Gajdos László első vidéki útján a szombathelyi Oladi-plató azbesztszennyezését vizsgálta meg. A miniszter közölte, hogy az ügyet hétfőn a kormány elé viszi, mivel a szennyezett anyag egészségügyi és környezeti kockázata gyors állami beavatkozást követel. A területen élők évek óta vártak átfogó kármentésre, miközben a felelősségi és finanszírozási vita elhúzódott.
Orbán Anita a külügyi állomány előtt megtartott első értekezleten helyreállíttatta a közösségi térként működő büfé bútorzatát, amelyet korábban vezetői utasításra eltávolítottak. A négy tárca első napja bővelkedett jelképes jelenetekben. Tartós értéket a nagy szerződések nyilvánossága, a szakmai kinevezések tisztasága, az intézményi autonómia és a környezeti károk tényleges felszámolása teremt majd.
Források –
Két közvélemény-kutatás erős TISZA-előnyt és többségi támogatást mért Sulyok Tamás távozásához
Személyek – Magyar Péter, Orbán Viktor és Sulyok Tamás
Területek – pártpreferencia, közjogi tisztségek, választói mozgás és politikai részvétel
Települések – Budapest és Magyarország települései
Intézmények – Republikon Intézet, 21 Kutatóközpont és Sándor-palota
A Republikon május 8. és 13. között készített kutatása szerint a teljes népesség 57 százaléka szavazott volna a TISZA-ra, míg a Fidesz–KDNP 23 százalékon állt. A Mi Hazánk öt, a Demokratikus Koalíció és a Kutyapárt egy-egy százalékot kapott. A pártválasztók között a TISZA 65, a Fidesz 27 százalékot ért el.
A kutatás szokatlanul magas, 89 százalékos részvételi hajlandóságot mért. A biztos pártválasztók tíz százaléka változtatott korábbi döntésén, ami a Fidesz áprilisi táborának hozzávetőleg egynegyedét jelentette. A választás utáni győzteshatás és a kormány első napjainak intenzív nyilvánossága valószínűleg felerősítette a mozgást, ezért az eredmény még aligha tekinthető tartós kormányzati ítéletnek.
A Republikon válaszadóinak közel kétharmada támogatta a Magyar Péter által megszólított, korábbi kétharmaddal megválasztott közjogi vezetők távozását. A TISZA szavazóinak 98 százaléka értett egyet a követeléssel, a Fidesz táborában nyolc százalék támogatta. A Mi Hazánk választói három, közel azonos méretű véleménycsoportra szakadtak.
A 21 Kutatóközpont külön mérésében 60 százalék mondta, hogy Sulyok Tamásnak le kellene mondania. Harmincegy százalék ellenezte a távozást, nyolc százalék pedig nem foglalt állást. A számok erős politikai nyomást jeleztek, alkotmányos felhatalmazást azonban nem teremtenek. A köztársasági elnök mandátumának megszüntetése jogi eljárást, részletes indokolást és olyan garanciákat kíván, amelyek a későbbi államfőket is védik a mindenkori parlamenti többségtől. A népszerűségi fölény gyors reformokat ösztönözhet, egyben növeli a türelmetlenség és a túlzott hatalmi magabiztosság veszélyét.
Források –
A külföldi sajtó a gyors brüsszeli fordulatot, az orosz nagykövet bekéretését és a gazdasági kényszereket állította középpontba
Személyek – Magyar Péter, Orbán Anita, Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij
Területek – nemzetközi sajtó, európai politika, gazdaság és ukrajnai háború
Települések – Budapest, Brüsszel, Kijev és Peking
Intézmények – Európai Unió, NATO, Európai Bizottság és Xinhua
A Guardian szerkesztőségi állásfoglalása kedvezően értékelte Magyar Péter gyors kezdését. A lap szerint a magyar kormányváltás hatása már Brüsszelben is érződött: Budapest feloldotta az erőszakos izraeli telepeseket érintő uniós szankciók korábbi blokkolását, és megszűnt az Ukrajnának szánt, hosszú ideje késleltetett hitelcsomag magyar akadálya. A brit lap ugyanakkor az augusztus végéig teljesítendő jogállami feltételeket és a befagyasztott uniós pénzeket nevezte a kormány első nagy próbájának.
Az Associated Press és az ukrán sajtó a Kárpátalját ért támadás után bekéretett orosz nagykövetre figyelt. A Kyiv Independent Orbán Anita fellépését a korábbi magyar moszkvai politikához mérte, és idézte a külügyminiszter azonnali tűzszünetet sürgető álláspontját. Az Ukrainska Pravda a veszélyhelyzet megszüntetését is a magyar kül- és belpolitikai normalizálódás részeként mutatta be.
A török Anadolu külön tudósításban számolt be a járvány és a háború alatt fenntartott rendkívüli jogrend lezárásáról. A kínai Xinhua az ópusztaszeri kormányülést, az üzemanyag-ellátás biztonságát, a stratégiai készletek állapotát és az uniós tárgyalásokat emelte ki. A kínai hírügynökség Magyar nyugati szövetségi kapcsolatokat erősítő, ugyanakkor nemzeti érdekérvényesítést ígérő programját idézte.
A nemzetközi lapok május 14-én már kevéssé foglalkoztak a választási ünneppel. Brüsszel végrehajtott reformokat, Kijev következetes oroszpolitikát, a piacok költségvetési fegyelmet, a szomszédos országok kiszámíthatóbb regionális együttműködést vártak. A TISZA gyors rajtja kedvező figyelmet szerzett, ám minden látványos első intézkedés újabb határidőt és számonkérhető vállalást helyezett a kormány asztalára.
Források –
Közösségimédia-szemle
Magyar Péter bejelentette a háborús veszélyhelyzet megszüntetését
A miniszterelnök Facebookon és X-en közölte, hogy négy év után véget ér a háborús veszélyhelyzet, vele együtt pedig lezárul a rendeleti kormányzás időszaka. A poszt a normális alkotmányos működés, a parlamenti törvényhozás és a kiszámítható jogrend visszatérését hangsúlyozta. A közlés angol változata a külföldi sajtó és a diplomáciai közönség számára is megjelent.
Facebook –
X –
A miniszterelnök az átadás-átvétel kulisszatitkairól és újabb karmelita bejelentésről írt
Magyar Péter késő esti bejegyzésében jelezte, hogy másnap videót tesz közzé a régi és az új miniszterek találkozójáról. Egyúttal újabb karmelita látogatást, meglepetést és bejelentést ígért. A rövid poszt a hatalomátadás hivatalos eseményét előzetes filmsorozattá alakította, és fenntartotta a figyelmet az állami épületek, iratok és korábbi vezetők körüli viták iránt.
Facebook –
Ruszin-Szendi Romulusz videóüzenetben ismertette első honvédelmi intézkedéseit
A honvédelmi miniszter közvetlenül a katonákhoz, honvédelmi dolgozókhoz és kadétokhoz szólt. Bejelentette a tíznapos pótszabadságot, a két szolgálatmentes napot, a bérrendszer vizsgálatát és a korábban eltávolított katonák visszatérési lehetőségét. Külön videóban mutatta be a minisztériumi korszakváltást és az új vezetői csapat első munkanapját.
Facebook –
Orbán Anita videóban számolt be az orosz nagykövet bekéretéséről
A külügyminiszter a megbeszélés után közölte, hogy elfogadhatatlannak nevezte Kárpátalja és az ott élő magyar közösség megtámadását. Az orosz féltől azonnali tűzszünetet és a háború békés lezárását sürgette. A videó a TISZA-kormány első, Moszkvának címzett nyilvános diplomáciai tiltakozását rögzítette.
Facebook –
Tarr Zoltán a kultúra szakmai és társadalmi visszaadását ígérte
A kulturális miniszter videóüzenetében az alkotók, intézmények és szakmai közösségek önállóságát hangsúlyozta. Bejelentette a központosított múzeumi rendszer átalakítását, valamint a kulturális alapítványok és támogatási rendszerek vizsgálatát. A poszt a pártpolitikai lojalitás helyett szakmai döntési rendet ígért, amelynek részletes intézményi szabályai később készülnek el.
Facebook –
Gajdos László Szombathelyről jelentkezett az azbesztszennyezés helyszínéről
Az élő környezetért felelős miniszter az Oladi-platón készült videóban közölte, hogy a szennyezés ügye azonnali kormányzati fellépést követel. Bejelentette, hogy a következő ülésen a kabinet elé viszi a kármentés, a felelősség és a lakosság védelmének kérdését. A helyszíni közlés a tárca első vidéki intézkedése volt.
Facebook –