Amikor Orbán Viktor a Fidesz 32. kongresszusán a pódiumra lép, egy a megszokottól radikálisan eltérő politikai erőtérben teszi ezt. A kikezdhetetlennek hitt hatalmi struktúra megingott, a magyar társadalom pedig egyértelmű jelzést küldött: lényegesen több tiszteletet, igazságot és elszámoltathatóságot vár el azoktól, akik az ország sorsát irányítják.
A TISZA Párt optikáján keresztül vizsgálva ez a felszólalás messze túlmutat egy kötelező pártpolitikai rituálén, egy egész korszak önértelmezési kísérleteként áll előttünk. Egy olyan politikus néz szembe saját közösségével, aki az elmúlt évtizedekben dominánsan meghatározta Magyarország irányvonalát. A jelenlegi helyzetben leginkább arról kellene számot adnia, milyen konklúziókat vont le a közelmúlt politikai kudarcaiból, az elpárolgó társadalmi bizalomból és a mindennapokat átható elégedetlenségből.
A kongresszus valódi tétje jócskán túlnyúlik a régi vezető borítékolható újraválasztásán. A fajsúlyos dilemma az, hogy a kormánypárt képes-e szembesülni a társadalom által már kimondott ítélettel: Magyarország polgárainak közös hazája, és egyáltalán nem egy szűk elit zárt politikai magánbirtoka. Olyan otthon, ahol a választók tisztességes egészségügyet, funkcionáló oktatási rendszert, transzparens államot és félelemmentes közéleti klímát követelnek.
Egy ilyen kaliberű politikai beszéd mindig éles tükröt tart a beszélő elé. Tűpontosan megmutatja, miként viszonyul a hatalom a saját felelősségéhez, egyúttal rávilágít arra is, mit gondol a változást sürgető állampolgárokról. A feladatunk most az, hogy a gondosan felépített retorikai panelek mögé tekintsünk, kutatva az alázat, a valóságérzékelés és a valódi tanulságok nyomait. A politikai jövő ugyanis pontosan ott veszi kezdetét, ahol a puszta magyarázkodást végre felváltja a tényleges felelősségvállalás.
Orbán Viktor 32. FIDESZ kongresszusi beszédének teljes átirata
[Taps]
Kezdjük a végén.
Én nem adom fel soha, soha, soha, én sohasem adom fel.
[Taps]
Tisztelt Kongresszus, kedves barátaim! Régi és új bajtársak.
Egy politikai közösség életében a kongresszus ünnep. Hát ez most nem az.
Mai kongresszusunk nem ünnepi, hanem munkakongresszus.
Az elnökség döntése alapján most egy kongresszusi előadói, tehát nem megszokott, hanem előadói beszéddel nekem kell számba vennem a feladatokat, és a vita végén összefoglalnom a javaslatokat. Ezért is ülök itt az elnökségi asztalnál.
Tisztelt Kongresszus! A mai napon a következő feladatokat kell elvégeznünk.
Először is értékelnünk kell az országgyűlési választást, amelyen súlyos vereséget szenvedtünk. A közös értékelésünket egy dokumentumban próbáljuk összefoglalni.
Ezután a választási vereség árnyékában is meg kell mutatnunk az erőnket, vagyis meg kell erősítenünk értékeinket. És közösségünk szellemi talapzatát világossá kell tennünk, hogy a következő években miért, milyen indíttatásból veszünk részt a magyar politikai életben. Ezt küldetésünk megerősítésével és az erről szóló dokumentum elfogadásával tehetjük meg. Ez a dokumentum, mint az előző is, ott van a kezetek ügyében.
A 3. feladat, hogy levonjuk a választás szervezeti tanulságait, ezért módosítanunk kellene az alapszabályt.
- feladatként az átalakított pártalkotmány szerint létrehozandó 28 tagú új elnökségünkről kell gondoskodnunk; a vármegyei elnökök mellé elnököt és 4 alelnököt kellene választanunk, és végül javaslom, hogy fogadjunk el 2 politikai határozatot, amely a 2 legfontosabb aktuális kérdésben rögzíti a követeléseinket.
Tisztelt Kongresszus!
Ami a választási eredményt illeti.
Előttetek fekszik egy értékelő dokumentum. A Fideszen belül 2 hónapja zajlanak a választást értékelő megbeszélések. Itt az ideje, hogy lezárjuk őket. A választókerületi elnökökkel kezdtük, az országos választmánnyal folytattuk, aztán következtek a csoportülések, a vármegyei küldöttgyűlések és szószólóválasztások, majd tanácskoztak a megyei jogú városok polgármesterei, a vármegyei közgyűlések elnökei, és végül megvolt a vármegyei elnökök és szószólók közös tanácskozása is. A kezetekben tartott írás tucatnyi módosításon és kiegészítésen ment keresztül, amíg elnyerte végső formáját.
Olvashatjátok: az 1. szavunk a köszöneté. Önkénteseink és aktivistáink fantasztikus munkát végeztek. Nekik köszönhető, hogy kétmillió-négyszázezer hívünk kitartott mellettünk. Furcsa, de igaz, azt hiszem, többet dolgoztunk ezen az elvesztett választáson, mint a megelőző győzedelmes választási kampányokban. Köszönet érte nektek is, az önkénteseknek és aktivistáknak.
A dokumentum abból indul ki, hogy a 2010 és 2014, a 2014 és 2018, a 2018 és 2022 közötti, összesen 12 évnyi kormánypárti munkánkat a választók nagyra értékelték, jóváhagyták, megerősítették, és felhatalmazást adtak a Fidesz–KDNP-nek arra, hogy folytassa a kormányzást, megkaptuk a választóktól a kóser pecsétet.
Ezért a mai értékelésünk csak az utolsó 4 évet taglalja.
Vereségünk okait 10 pontban foglalja össze a dokumentum az alábbi sorrendben.
Egy: a választási üzenetünk nem működött, illetve az ellenfélé jóval vonzóbbnak bizonyult.
Kettő: végig győzelemre hajtottunk, hittünk a győzelmünkben, az ellenfél előnyét nem észleltük időben, ezért nem hajtottunk végre sem kampánystratégiai, sem kampánytaktikai korrekciót. Választási stratégiánk végig hibás maradt.
Három: tévesen feltételeztük, hogy a részvétel nem megy a korábbi csúcs fölé, ezért felméréseink és eredmény-előrejelző rendszereink csődöt mondtak.
Negyedszer: hibásan feltételeztük, hogy a személyes, ajtótól ajtóig mozgósító rendszerünk jobb, mint az ellenfélé. Az ellenfél mozgósítási újításai is sikeresek voltak, és köröket vertek ránk.
Öt: a velünk szembeni gyűlöletkampányokra nem adtunk hatékony választ. A korrupciós vádakra sem adtunk erőteljes választ. A rágalmakat nem tudtuk semlegesíteni, előállt az a képtelen helyzet, hogy az ellenfél legnagyobb pénzügyi, sok százmilliós támogatója egy eljárás alatt álló fehérgalléros bűnöző, mégis bennünket vádolta korrupcióval.
Hat: a digitális térben katasztrofális vereséget szenvedtünk. Mind technológiában, mind tartalomgyártásban hátrányba kerültünk. A TikTokot használók körében a Tisza 70, a Facebookosok között 66 százalékot kapott. Így a fiatalok figyelméért folytatott küzdelmet elbuktuk, a választás a fiatalok körében elszenvedett brutális arányú vereségen úszott el. Ezt személyes kudarcnak is tekintem, és értem, hogy a fiatalok körében mind a személyemet, mind a programomat durván elutasították.
Hét: ráadásul a külföldről vezényelt algoritmusok szemet szúró mértékben, az abszurditás határáig részesítették előnyben mindazt, ami a kormányváltást szolgálta.
Nyolc: a Magyarországot fenyegető háborús veszélyről szóló üzeneteinket ellenfelünk sikeresen semlegesítette. Még a saját híveink körében is sikerült elhinteni a helyzet komolyságával kapcsolatos kételyeket.
Most idézem a német kancellár szavait. Ne értsétek félre. Ez nem az 1930-as évek német birodalmi kancellárjának szavai, hanem a mostani. Idézet:
„Példátlan veszteségeket okoztunk Moszkvának. A háborúnak csak akkor lesz vége, ha Oroszország gazdaságilag vagy katonailag kimerül.”
Isten óvja Magyarországot.
Kilencedszer: a háború és a brüsszeli szankciók blokkolták a gazdasági növekedést egész Európában. A nemzeti kormány feladata a választásoktól egyébként függetlenül az utóbbi 4 évben az volt, vagy lett volna, hogy megtalálja azt a politikát, amely az általános európai gazdasági hanyatlás ellenére is sikeres, és az emberek számára is érzékelhető gazdasági növekedést eredményez. Be kell vallanom nektek, hogy ezt az útvonalat nem találtam meg, ezt a stratégiát a kormányom nem tudta megalkotni. Igaz, hogy az unió tagállamaiban a kormányzati felelősséget viselő pártok rosszul szerepelnek a választásokon, és ők sem találják meg a jó gazdasági stratégiát. Csak a hitelből növekvő Lengyelország, de ez nekünk nem opció. Miután általános gazdasági növekedési politikát nem tudtunk, nem tudtam kialakítani, egy másik úton indultunk el.
Célzott programokat indítottunk, a családi adókedvezményt megdupláztuk. A két- és többgyermekes édesanyák élethosszig tartó szja-mentessége. 11 százalékos minimálbér-emelés. Tizennegyedik havi nyugdíj, fegyverpénz, fix, háromszázalékos kamatozású lakáshitelek. Ezek komoly sikerek.
De nem pótolták a gazdasági növekedés általános pozitív hatását, ezért a Fidesznek és a KDNP-nek a választást gazdasággal, a választást a gazdasággal elégedetlen közhangulatban kellett volna megnyernie.
És tizedszer. Nem vállaltuk, nem vállaltam, hogy olyan gazdasági és szociális vállalásokat tegyünk, amelyekről tudtam, hogy teljesíthetetlenek. Ellenfelünk ilyen szabályt nem alkalmazott, összegyűjtöttük: 1913 darab, 1913 darab. Összességében 6000 milliárd forintnyi ígéretet tettek, ide nem számítva a haderőfejlesztés néhány további ezermilliárdos költségeit.
Ez nem először fordul elő velünk, így vesztettünk 2026-ban is. Tudjuk, mi szokott olyankor történni, ha az ország eufórikus magasságokba emelkedik, aztán bekopogtat a valóság. Mi már láttuk, hogy ilyenkor a remény hal meg először.
Tisztelt Kongresszus!
Ennyit a választási vereséget értékelő dokumentumról. Ami a küldetési nyilatkozatot illeti, annak tartalmában a Fidesz egészében teljes volt az egyetértés. Fontos: ha olvassátok, látjátok, hogy a büszkeségre okot adó tények mellé egyébként közkívánatra megjelent az alázat, a közösség szolgálatával együtt járó szerénység és a soli Deo gloria szelleme is. Idézem a módosítást: „Hálásak vagyunk, hogy van, mire büszkének lennünk.”
Tisztelt Kongresszus!
Most pedig az alapszabály-módosításról. 16 év után kormányzó pártból ellenzéki párt lettünk. A magyar politikában ma egy liberális kormány áll szemben egy nemzeti ellenzékkel.
Ez az új helyzet a változást követel tőlünk. Egy dolog nem változik. Nekünk mindig a hazánkat, Magyarországot kell szolgálnunk, de másképp kell szolgálni a hazát kormányról, és másképpen ellenzékből. Ilyenkor meg kell változtatni a testtartást. Másképpen kell szerkeszteni a mondandónkat. A hangfekvés is változik, és ellenzékből az embereket is másképpen kell szolgálni, hiszen nincs kormányzati hatalom a kezünkben, nem hozhatunk kormányzati döntéseket.
Ellenzékben az emberek hangjának kell lennünk. A hibás kormányzati döntéseket meg kell akadályoznunk. Szerveznünk kell a kormány elhibázott döntéseivel, hibás nézeteivel és erőszakos hatalmi visszaéléseivel szembeni ellenállást. Otthont, szellemi-politikai otthont, vagyis közösséget kell adnunk azoknak, akik nem a liberális, hanem a nemzeti politikában és értékekben hisznek. És bajtársakhoz méltó módon ki kell állnunk egymás mellett, és meg kell védeni azokat, akiket igaztalanul bántanak.
És persze egy rendes ellenzéki pártnak készen kell állnia arra az esetre, ha a kormány befuccsol, és az embereknek elegük lett belőlük. A jó ellenzék. A jó ellenzék folyamatosan kormányképes állapotban van.
És nem szabad elhanyagolni az európai patrióta kapcsolatainkat sem, mert a választás is bizonyította az uniós dimenzió fontosságát.
Barátaim!
Ma a Fidesz így, ahogy ma előttünk áll, nem alkalmas arra, hogy sikeres ellenzéki párt legyen. Már nem vagyunk kormányzópárt, és még nem vagyunk ellenzéki párt sem. Az a szervezeti rend, amiben ma dolgozunk, inkább kényszerzubbony, mint munkaruha. Ezért érdemes a Fidesz szervezetét újraszabnunk. Erről szól az alapszabály módosítása.
A Fidesz 16 évig fantasztikus kormányzópárt volt. Miniszterelnökként mindig hálás voltam és maradok nektek, amiért megadtátok a sikeres kormányzati munka 1. számú feltételét, a biztos hátteret. Erősek voltatok, kemények, harciasak és fegyelmezettek. Ismerem Európát. Egyetlen kormány mögött sem állt ilyen odaadó, elkötelezett és céltudatos erő, remek kampányokkal fantasztikus győzelmeket arattatok.
Négyszer kétharmados többségű országgyűlést varázsoltatok a kormány mögé, ha kellett, megtámasztottatok, ha kellett, kisegítettetek a bajból. Nélkületek a 2010-es gazdasági csődből nem rángattuk volna ki a gazdaságot. Nélkületek nem lenne keresztény-nemzeti alkotmányunk. Nélkületek nem lenne ma Európa legnagyszerűbb családpolitikai és adórendszere. Nélkületek ma nem lenne migránsmentes Magyarország, és nem sikerült volna nélkületek semlegesnek maradnunk az orosz–ukrán háborúban sem.
Aranykor volt ez a 16 év Magyarországnak, amikor nem csak szabad, hanem szuverén is volt, amikor a magyarok munkájából nem az idegenek, hanem a magyarok gyarapodtak. Köszönet, köszönet, köszönet.
Barátaim, ennek ára is volt, méghozzá súlyos ára. A kormány támogatása felemésztette a Fidesz közösségi erejét. 2002 és 2010 között ellenzékben, ahogy kell, közösségi-mozgalmi párt voltunk. 2010 és 2026 között, ahogy kellett, hatalompárttá váltunk. Minden szempontot megelőzött a hatékonyság és a fegyelem, a Fidesz egy akaratátviteli eszközzé, szinte félkatonai kormányzópárttá vált.
Háttérbe szorult a közösség, a nem kötelező együttlétek elmaradtak. A Fidesz egyre inkább bajtársias kötelék volt, semmint jókedvű, laza, szerető és támogató közösség. A közösségünk, vagyis mi mindannyian ezt növekvő ellenérzésekkel, de jól tűrtük. A közösségünk talán a szükségességét is belátta. És az egymás után sorjázó sikerek talán feledtették is a barátságos közösség hiányát eddig.
De most nincs győzelem. Most vereség van, most nincs központi kormányzati akarat, aminek érdemes lenne alávetni magunkat. Ha nincs kormányzati parancsnoki központ, akkor reguláris hadseregre sincs szükség. Ellenzékben a korábbi szervezeti erények használhatatlanok.
Ezért most kormányzó hatalmi pártból vissza kellene alakulnunk mozgalmi párttá. Utasítások helyett barátság. Alá-fölérendeltség helyett szemmagasságban. Fegyelem helyett spontaneitás. Bicepsz helyett lelki erő. Több polgári érték és kevesebb katonai erény. Gyakoribb találkozások, több megbeszélés, odafigyelés és több megértő gesztus.
Ezért az elnökség a következő alapszabály-módosításokat javasolja. Mármint azért, hogy mindezeket a célokat elérhessük.
Először is javasoljuk, hogy a választókerületi rendszert vezessük ki.
Térjünk vissza a magyar politika természetes egységeihez, a településekhez és a vármegyékhez, legyenek erős falusi és városi csoportjaink. Legyen vérbő vármegyei képviselet és vezetés.
Ellenzéki időkben nincs szükség regionális igazgatókra sem, akiknek hálátlan munkáját egyébként hálásan köszönjük.
És ellenzéki időkben ügyvezető alelnöki irányítás sem kell. Most szélesebb elnökségre, az információk, a szándékok, a kezdeményezések akadálytalan le-föl mozgására és rugalmas horizontális terjedésre van szükségünk.
Szervezeti rendünk legyen egyszerű, átlátható, inkább energiákat szabadítson föl, semmint bürokratikus akadályként jelenjen meg.
Az a tervünk, hogy 28 tagú elnökség jön létre, a vármegyei elnökök automatikusan legyenek az országos elnökség tagjai. Ez a javaslatunk. Legyen ott a választmány elnöke, az európai delegációnak és a parlamenti frakciónknak a vezetője. Legyen elnökünk, hogy valakinek a nyakába akasszuk a kolompot. Legyen főkolompos, és válasszunk 4 alelnököt, akik képesek újratölteni a Fidesz lemerült közösségi akkumulátorait.
Legyen összekötőnk az elnökségben az európai patriótákhoz, az elnökségbe Gál Kingát, magam is Gál Kingát javaslom.
Legyen képviselve a vidék. Jöjjön hát Gyopáros Alpár képviselő úr.
Erősítsük meg a meggyengült polgári és/vagy politikai közepet, ahonnan a hiszékenyek és a karrieristák igazi európai módon átzsilipeltek a Tiszához. Javaslom alelnöknek Bóka János miniszter urat.
És legyenek képviselve az önkormányzatok is, különösen a megyei jogú városok. Javaslom alelnöknek ezért Salgótarján polgármesterét, Kreicsi Bálintot is.
Arrafelé kemény legények nőnek ki a földből. Az utóbbi kettőt azért is javaslom jó szívvel, mert nem a disznótor, hanem az éhkopp idején csatlakoznak hozzánk.
Kérlek benneteket összességében tehát, hogy támogassátok az alapszabály módosítását, álljon föl az új, széles elnökség, vállalva a hatalmas munkát. És szeptemberig tegyük rendbe a Fideszt a pincétől a padlásig.
Eddig tartott a kötelességem.
Most szeretnék mondani valamit. Néhány személyes megjegyzést.
Itt van rögtön a felelősség kérdése.
A sikernek sok anyja van. A kudarc mindig árva.
Sekélyes, de igaz.
A választási vereségért engem terhel a felelősség. Nem helyes elverni a port a kampányfőnökön, nem helyes elverni a port se a mozgósítási parancsnokokon vagy regionális igazgatókon, éppúgy nem az egyéni kerületben vesztes jelölteken és VK-s elnökökön, még a legrosszabbul szereplő budapestieken sem, mert végül is a stratégiai hibák gazdája én vagyok, és nem ők. Tanácsadók, testületek, eredményjósok kellenek a politikában, de én ki nem állhatom azokat a vezetőket, akik erős vezetői jogosítványokat kérnek és kapnak, de ha baj van, másokra mutogatnak. Ezért is vállaltam a felelősséget, ezért mondtam le, ezért indítványoztam a mai kongresszust is.
Na.
Jelentem a Kongresszusnak, hogy a parlamenti frakciókban radikális vérátömlesztést hajtottunk végre. A választási lista összeállításakor egy erős kormányzó párt szempontjait alkalmaztuk. De most nekünk egy vezető ellenzéki párt frakciójára van szükségünk. Ez más tészta. 25 képviselőnket cseréltük ki.
Azt hiszem, köszönettel tartozunk nekik, azt hiszem. Egész Európában csak mi vagyunk képesek ilyen alázatra. A 60-as éveiket taposó Semjén, Kövér, jómagam hátraléptünk, hogy a vezetést átvehessék a negyvenesek.
Hiába vérzett a szívünk, az enyém is 36 év megtisztelő képviselőség után. A választási eredmény üzenete a nemzedékváltás volt.
Időseket a tanácsba, fiatalokat a csatába, és bizony a tiszások a parlamentet csatatérré változtatták. Épp ideje volt, hogy a negyvenesek átvegyék tőlünk a küzdőövet, még ha nem is egészen így képzeltem.
A Fidesz–KDNP-frakciók naponta bizonyítják, hogy tapasztalatban, szakmai tudásban, politikai kultúrában oda-vissza verjük a Tisza-frakciót.
[Taps]
Hiába. Hiába vannak többen. A politikában néha numerát állunk, máskor koncentrálunk. A vitában a súlyt nézik, és azt rendre fölényesen hozzuk, a szavazásokon számolnak, az ma az ő szerepük.
A nemzet érdeke felől nézve jó okkal gratulálhatunk Gulyás Gergőéknek. A magyarok nyugodtan alhatnak, ma az ellenzék, vagyis mi, 3 különb kormányt is ki tudunk állítani, mint a jelenlegi.
Tisztelt Kongresszus!
Elképedve nézem azt a káoszt, ami napról napra terjed a magyar politikában és gazdaságban.
A középvállalkozók, agrárgazdák, felső középosztálybeli családok tízezreit riogatják a vagyonadó ötletével.
A jelzáloghitelek kamatkorlátozását sunnyogva vonják vissza. Ez több mint kétszázezer hitelt, négytagú családokkal számolva nyolcszázötvenezer embert jelent, ráadásul nem is szorítja a kormányt pénzügyi kényszer.
Mert Brüsszel odaadta nekik azt a mintegy 6000 milliárd forintos pénzügyi csomagot, amit a kormánybuktatás érdekében előlünk elzártak.
Ha ez így megy tovább, abból baj lesz. A rossz személyi döntések árát a családok fogják megfizetni.
Kármán András most pénzügyminiszter. De még én tettem ki a szűrét az államtitkári pozícióból, mert második embernek is alkalmatlan volt, nemhogy elsőnek.
A kabinetüléseken két szóból állt a tudománya: megszorítás és IMF. Álmomban se gondoltam volna, hogy valaha is a magyar pénzügyek 1. számú felelőse lehet.
Drukkolok Kapitány Istvánnak is. Bár merőben szokatlan, hogy egy mégoly sikeres kereskedőt állítanak egy ország iparpolitikájának élére, aki ráadásul totális kezdő a gazdaságpolitikában.
Igaz, hogy valahol el kell kezdeni. De kockázatos ötlet, hogy a kormányban áll fel a mérlegre.
Mindannyiunk érdekében remélem, hogy belejön. És nem rombolja szét a védett árak, az árrés-szabályozás és a rezsivédelem rendszerét, amivel mi családok millióit védtük meg a megélhetési nehézségekkel szemben.
Tisztelt Kongresszus!
[Taps]
Azt is látom, hogy amit a Tisza-kormány művel, nem áll meg a minisztériumok falainál. Beeszi magát közösségeink mindennapjaiba.
A tiszás szélsőségesek megbélyegeznek, listáznak, leckéztetnek mindenkit, aki az elmúlt 16 évben együttműködött a Fidesz–KDNP-kormányokkal vagy az önkormányzati vezetőikkel. Mindenki bűnös, akire rámutatnak. Bizonyítani persze nem tudják. Ezért rágalmaznak, sugalmaznak és sejtetnek.
Vagyunk itt néhányan, akik 2002 után már láttunk ilyet. Nekünk van meghurcoltatási rutinunk. Az akkori minisztereink közül többen is megfordultak rendőrségi kihallgatásokon. Mi már láttunk ilyen politikai show-műsort. Én vagyok az egyetlen Magyarországon, aki már átesett parlamenti vagyonátvilágítási vizsgálaton, de barátaim, nem mindenki ismeri ezt az életérzést.
Sokan most élik át először ennek lélektanát. Van, aki felül a rágalomhadjáratnak. Nincs rá semmi okotok. Nyugodjatok meg. Minden kormányom, az utolsó 4 évben szolgáló is, törvénytisztelő kormány volt. Hűek maradtunk az eskünkhöz, a jogszabályokat betartottuk, és az üzleti világgal szemben világos szabályokat követtünk: a törvényeket mindenkinek be kellett tartania, az adót be kellett fizetni, és munkát kellett adni az embereknek.
Hiába a hangerő, meg persze a digitális rohamok. Ezek nem helyettesítik az igazságot. Az új, most közzétett vagyonbevallásokból az egész ország megtudhatta, hogy a tiszás képviselők gazdagok. Az elmúlt 16 évben gazdagodtak meg, gazdagabbak, mint a Fidesz képviselői. Luxusban is átvették a vezetést. Repkednek az ajándékok, a miniszter Maseratiban furikázik, a mi képviselőink csak jelenthetnek.
A mostani kirakatvizsgálatok, koncepciós eljárások, az erőszakosság és a magán uralkodni képtelen hatalmi önkény végül mind a javunkra válnak majd.
Tisztelt Kongresszus!
A kormány lassan bántalmazó kapcsolatban lesz az egész országgal. Úgy is mondhatom, hogy ma az ország a Varga Judit.
Tisztelt Kongresszus!
Tisztelt Kongresszus! A parlamenti frakciót rendbe raktuk. Most együtt rendbe rakjuk a Fideszt is. Nyár végére újra rendezett, erős és barátságos közösségünk lesz. Őszre kiderül, meddig tűri az ország, hogy a kormány folyamatosan abuzálja. Meddig tűri, hogy a liberális gazdaságpolitikusok kísérletezzenek a családokon.
Ha ez így megy tovább, ősszel eljön az ellenállás, a patrióták nagy nemzeti mozgalmának az ideje, mire a falevelek lehullanak, a megújult Fidesznek készen kell állnia.
Köszönöm, hogy meghallgattatok. Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!
[Taps]
Felelősségi megjegyzés az átírás pontosságáról
A közölt szöveg beszédátirat alapján készült. Az átírás során előfordulhatnak hallásból, központozásból, ismétlések kezeléséből, névhasználatból vagy mondattagolásból eredő kisebb pontatlanságok. A leirat tartalmi értelmezése tájékoztató jellegű, a hivatalos álláspont, végleges szövegváltozat vagy hiteles jogi-politikai dokumentum helyett minden esetben az eredeti hang- vagy videófelvétel, illetve a hivatalosan közzétett írásos változat tekintendő irányadónak.
Forrás: youtube